 |
| Egész héten esett az eső, elvesztettem kedvet, ihletet, elmentek a színek, dallamok... Gondoltam legalább itt legyen vidámság, hisz amikor ezeket készítettem, ragyogott a nap mind fűzéskor, mind fotózáskor. Még Macskacicó is szívesen legyeskedett fölöttem a fán :)) |
 |
 |
| Apróság, de valakinek sokat jelent |
 |
| Nagy, de könnyű |
 |
| Már a szív sem ugyanaz... |
 |
| Még mindig szívesen dolgozom vele |
 |
Természet, ékszerkészítés: mindkettő fontos része az életemnek És jól kiegészítik egymást :)  |
 |
| Nagyobbacska apróság :) |
 |
| Pasi tervezte, én csak kiviteleztem :) |
 |
| Egyszeri próbálkozás, kíváncsi voltam mekkora megfűzve, hát jó nagy, úgyhogy ezt csak medál formájában készítem ezután:) |
 |
| Én még nem unom, bármikor szivesen dolgozom ezzel a színnel bármilyen kombinációban. Persze még sok színnel össze kell őt hoznom és meg is teszem :)) |
 |
| Nem tudtam eldönteni, milyen alapon mutat jobban, így feketén-fehéren megmutatom :) |
 |
 |
| Még egy visszapillantás a télbe... A Király lábainál |
 |
| Pufi :)) |
 |
| A Curmatura menedékháznál |
 |
| Kifele a láncos úton - ide már szerszám is kellett |
 |
| Ketten a csúcson Királykő, Torony csúcs |
 |
| A csapat... Szép nap volt ez, tele kihívásokkal! |
 |
| Néha előfordul velem, hogy ez sincs, az is kevés, ebből is kéne még, az sem elég. Ilyenkor előkapom a csakazértis formámat, összegyűjtöm a maradékot és nekilátok... valaminek. Ebben a helyzetben sose tudom mi sűl ki a dologból, lassan alakul, sokat variálok. A végeredményen időnként magam is csodálkozom, nem látszik rajta, honnan "indult" :)) |
 |
| A túrafotók pedig a Békási Szorosból indulnak :) Lapos patak szurdokát jártuk végig nagy hóban, sziklaóriások között. Túrafotók: Erőss Árpád (Manó) |
 |
| Már a szurdokban, ide még besütött a nap. |
 |
| Kakaós csigák,fehér mázban :) |
 |
| Itt valamikor patak folyt, a sziklákon látszik a vadul ereszkedő viz nyoma. |
 |
 |
| Hátamnál magasodik az Oltárkő. Talán egyszer sikerül megmásznom. |
 |
| "Az alkony olyan, mintha Isten épp lélegzetet venne, s egy pillanatra megállna az idő." Emilie Richards |
 |
| Nem terveztem sokáig ezt az ékszert. Valaki meglátott nálam egy hasonlót zöldben, ami hipp-hopp megtalálta a gazdáját, lefotózni sem volt időm. Gyors döntés és a hölgy kért egyet, más színben, ezek a kedvenc színeim, hát ezt ajánlottam :) Örömmel dolgoztam és ime Ő :)) A nevét Andersentől kölcsönöztem. |
 |
Alább a képek egy csodás, decemberi délutánról mesélnek, mikor hirtelen ötlettől vezérelve kimentünk a Hargita-platóra. A naplemente különleges érzéseket lopott a lelkünkbe, talán a képek visszaadnak ebből valamit. |
 |
| Egészségünkre :) |
 |
| ... szögesdrót, végtelen felhőtenger és a Fogarasok hegyvonulata ... tökéletes kontraszt, én a szabadságot, a magasságot választottam ... |
 |
| Ritka pillanat... |
 |
| ... amit kihasználtunk. |
 |
| Puhán osonó felhőfátyol, jótékony takaró. |
 |
| Lehozom a napot az égről, ha már a csillagokat nem sikerült :)) |
 |
| Ejha, valaki más is erre pályázik :D Köszönet a túrafotókért Manónak! |
